A projekttervezés következő lépcsője: Kockázatok és lehetőségek

Érzelmileg talán az egyik legnehezebb téma a kockázatok elemzése. Mi lesz, ha nem sikerül? Ha kudarcba fullad? Elbukjuk a pénzünk? Kidobtunk rá rengeteg időt…

A lehetőségekkel viszont kevésbé számolunk. Azokkal a lehetőségekkel, új irányokkal, amelyeket egy projekt hozhat. Érdemes ezeket is górcső alá venni, amikor egy új projektbe kezdünk. Hiszen tudjátok a gondolatainkkal teremtünk :D. 

Kockázatok & Lehetőségek.

Azaz a “kemény percek rovat”, ahogy a tervezőben szerepel 😃 

Természetesen egy feladat indításakor először a best case scenarioról álmodozom. Ha nem ezt tenném, talán nem is lenne motivációm új dolgokba fogni. Mikor aztán nekiállok a feladat tervezésének, valahogy mindig megfeledkezem erről a best case scenarioról és egyre inkább a lehetséges negatív forgatókönyvekre készülök.

Most is éppen ezt történt mindaddig, amíg a projekt tervezőben ott állt velem szemben a kérdés “Mi lesz, ha nagyobb siker lesz, mint amit valaha is reméltél?

Meg is akadtam és úgy döntöttem, hogy a kérdés megválaszolását egyelőre későbbre halasztom, mert nem is olyan könnyű a válaszra fenn tartott helyet kitölteni :).

KOCKÁZATOK…

Viszont amivel most mindenképpen időszerű foglalkoznom, hogy milyen kockázatokat vállalok az új projektemmel, ha esetleg nem az elképzelések szerint alakulnak az eredmények, továbbá hogyan reagálok majd egy ilyen helyzetben.

Ezeknek a kockázatoknak mekkora a bekövetkezési valószínűsége és mekkora a kihatása van a vállalkozásunk egészére. Ha az előző kérdéseket józan ésszel végiggondolom, rájöhetek, hogy ezúttal nem is annyira “veszélyes” az előttünk álló feladat.

Milyen potenciális kockázatokat kell tehát végig vennem, honnan veselkednek rám a veszélyek:

• Technikai problémák – ez most első sorban IT-val kapcsolatos gondok lehetnek – Erre szerencsére van jól működő kapcsolat.
• Rosszul tervezett költségek – szerencsére most nincsenek ismeretlen területek, így remélhetőleg pontos költségvetést tudunk összetenni.
• Rossz feladatütemezés – több külsőssel kell dolgoznunk, plusz nyár közepe van. Puffer időket igyekezünk tervezni és felkészülünk az újratervezésre.
• Ügyfél oldali gondok – megfelelő kommunikációval tudunk felkészülni.
• Szerződésből származó problémák – beillesztjük a költségvetésbe a jogászt.

Ami talán nem érint bennünket, de eszembe jutott: poltikai, jogi, környezeti, emberi, időjárási kockázatok. 

Milyen szempontok szerint igyekszem végig gondolni a fenti veszélyforrásokat:

Vajon negatívan hat-e a vállalkozás egészére ennek a projektnek kudarca?

– Azt gondolom nem; alapjaiban nem ingatja meg az üzletet, ha nem az elképzelések szerint működnek a dolgok.

Kárba vész a ráfordított idő?

– Igen, de ezt már az előkészítés során felvállaljuk, azaz már most áldozunk rá időt, azzal hogy tervezünk, gondolkozunk, számolunk, listázunk stb. Tehát ez már félig el is dőlt.

Kárba vész a ráfordított pénz?

– Ahogy a tervezőben olvasom: “Mi az ami még belefér és mi az amitől kiborulok.” Ezt az összeget konkrétan meg is jelöltük.

Erőforrás rizikó

– Ennél a projektnél több új beszállítóval dolgozunk, akiket még nem ismerünk. Ezért ez az erőforrás amelyet a legkockázatosabbnak gondolunk.

Kockáztatom-e az üzlet (márka) jó hírnévét?

Nem mert az off-line boltot nem érinti, az eddig ismert online felületek átszervezése történik majd, az új pedig nem okoz „kárt” amíg nincs bevezetve.

Fennakadást okozhat-e a napi működésben?

– Mindenképpen többletmunkát eredményez. Újra felhozta a delegálás kérdését. Fontos tehát, hogy foglalkozzunk vele!

Azt hiszem a kockázatokat alaposan végig gondoltam és vissza kell térnem a kérdéshez: “Mi lesz, ha nagyobb siker lesz, mint amit valaha is reméltél?”