A projekttervezés következő lépcsője: Kockázatok és lehetőségek
Érzelmileg talán az egyik legnehezebb téma a kockázatok elemzése. Mi lesz, ha nem sikerül? Ha kudarcba fullad? Elbukjuk a pénzünk? Kidobtunk rá rengeteg időt…
A lehetőségekkel viszont kevésbé számolunk. Azokkal a lehetőségekkel, új irányokkal, amelyeket egy projekt hozhat. Érdemes ezeket is górcső alá venni, amikor egy új projektbe kezdünk. Hiszen tudjátok a gondolatainkkal teremtünk :D.
Kockázatok & Lehetőségek.
Azaz a “kemény percek rovat”, ahogy a tervezőben szerepel 😃
Természetesen egy feladat indításakor először a best case scenarioról álmodozom. Ha nem ezt tenném, talán nem is lenne motivációm új dolgokba fogni. Mikor aztán nekiállok a feladat tervezésének, valahogy mindig megfeledkezem erről a best case scenarioról és egyre inkább a lehetséges negatív forgatókönyvekre készülök.
Most is éppen ezt történt mindaddig, amíg a projekt tervezőben ott állt velem szemben a kérdés “Mi lesz, ha nagyobb siker lesz, mint amit valaha is reméltél?
Meg is akadtam és úgy döntöttem, hogy a kérdés megválaszolását egyelőre későbbre halasztom, mert nem is olyan könnyű a válaszra fenn tartott helyet kitölteni :).
KOCKÁZATOK…
Viszont amivel most mindenképpen időszerű foglalkoznom, hogy milyen kockázatokat vállalok az új projektemmel, ha esetleg nem az elképzelések szerint alakulnak az eredmények, továbbá hogyan reagálok majd egy ilyen helyzetben.
Ezeknek a kockázatoknak mekkora a bekövetkezési valószínűsége és mekkora a kihatása van a vállalkozásunk egészére. Ha az előző kérdéseket józan ésszel végiggondolom, rájöhetek, hogy ezúttal nem is annyira “veszélyes” az előttünk álló feladat.
Milyen potenciális kockázatokat kell tehát végig vennem, honnan veselkednek rám a veszélyek:
- Technikai problémák – ez most első sorban IT-val kapcsolatos gondok lehetnek – Erre szerencsére van jól működő kapcsolat.
- Rosszul tervezett költségek – szerencsére most nincsenek ismeretlen területek, így remélhetőleg pontos költségvetést tudunk összetenni.
- Rossz feladatütemezés – több külsőssel kell dolgoznunk, plusz nyár közepe van. Puffer időket igyekezünk tervezni és felkészülünk az újratervezésre.
- Ügyfél oldali gondok – megfelelő kommunikációval tudunk felkészülni.
- Szerződésből származó problémák – beillesztjük a költségvetésbe a jogászt.
Ami talán nem érint bennünket, de eszembe jutott: poltikai, jogi, környezeti, emberi, időjárási kockázatok.
Milyen szempontok szerint igyekszem végig gondolni a fenti veszélyforrásokat:
Vajon negatívan hat-e a vállalkozás egészére ennek a projektnek kudarca?
– Azt gondolom nem; alapjaiban nem ingatja meg az üzletet, ha nem az elképzelések szerint működnek a dolgok.
Kárba vész a ráfordított idő?
– Igen, de ezt már az előkészítés során felvállaljuk, azaz már most áldozunk rá időt, azzal hogy tervezünk, gondolkozunk, számolunk, listázunk stb. Tehát ez már félig el is dőlt.
Kárba vész a ráfordított pénz?
– Ahogy a tervezőben olvasom: “Mi az ami még belefér és mi az amitől kiborulok.” Ezt az összeget konkrétan meg is jelöltük.
Erőforrás rizikó
– Ennél a projektnél több új beszállítóval dolgozunk, akiket még nem ismerünk. Ezért ez az erőforrás amelyet a legkockázatosabbnak gondolunk.
Kockáztatom-e az üzlet (márka) jó hírnévét?
Nem mert az off-line boltot nem érinti, az eddig ismert online felületek átszervezése történik majd, az új pedig nem okoz „kárt” amíg nincs bevezetve.
Fennakadást okozhat-e a napi működésben?
– Mindenképpen többletmunkát eredményez. Újra felhozta a delegálás kérdését. Fontos tehát, hogy foglalkozzunk vele!
Azt hiszem a kockázatokat alaposan végig gondoltam és vissza kell térnem a kérdéshez: “Mi lesz, ha nagyobb siker lesz, mint amit valaha is reméltél?”